A MOM Rádióklub története - HA8GR Dini tollából

Kesze kusza emlékek a múltból

Az 1960-as évek végén, talán éppen 50 éve, 1968-ban indult a rádiózás a (az MHSZ) MOM Rádió klubban. Miután a rádióklub ebben az időben a MOM (Magyar Optikai Művek) gyárterület egyik légó-pincéjében kapott helyet, így szinte zártkörűen működhetett csak, hiszen külön macera volt belépési engedélyt szerezni. Ekkor nem is volt számottevő taglétszám, csak szinte 2 fő (+néhány katonatiszt), HA5FV Mikoleczki Gyurka és a gyári dolgozó HA5GO Küllös Miki.

A nagy áttörés 1970 elején következett be, a rádióklub 3 helységet kapott a MOM Kultúrház alagsorában, a színpad alatt.

Az első, „belépő” helységet rövidesen megtöltötték a légópincéből átszállított mindenféle készülékek, alkatrészek, „traktorszegek”. Annyi volt belőlük, hogy a belső helységeket szinte csak „légi” úton lehetett elérni. Nos nem először, és nem utoljára átmentünk asztalos-ács-kőműves szakiba, és esténkénti elfoglaltságként, a bejárati ajtó fölé építettünk egy 5-6 m2 nagyságú, nagy teherbírású álpadlást, ahová fel lehetett pakolni a nem igazán napi szükségletű akármiket. (A mai napig nem tudom, hogy mi MÉH telep, vagy Rádióklub voltunk-e?) Ebben a helységben kapott helyet a QSL-lap szortírozó, fél fal nagyságú, szekrényke is (jó sokat melóztam vele). Ez lett a „konstrukciós szakosztály” (Gyurka és Miki) szentélye is. Itt születtek a későbbi idők segédeszközei is, URH konverter az R40-hez és többek között az egységes kedvencünk, egy telefon relé érintkezőiből készült el-key. (Ennek ütemét még az oroszok is elismerték, rajtuk kívül mindenki normális ütemben adott-vett akkoriban.)

Egyel beljebb, a nagyszoba lett mindannyiunk legfontosabb helye, az adószoba. (szerencsére nem túl hosszú időre). Egy falnyi helyet elfoglalt az R40-es adó az NV1-es nehézegységes vevő, na és a levélnehezék, a 70 kg-os anódpótló, a tápegység. Ez az adóállomás 100W-al (?) 3,5, 7, 14 MHz-n volt hallható, többnyire távíró üzemmódban (bár akkoriban az AM még menő volt).

Ekkor vált szállóigévé az elnevezés, holdfény program. Ez nem volt más, mint a csütörtök esténkénti (lehetőleg már sötétben, hogy ne legyen feltűnő) tető mászás és antenna telepítés.

Az első egy LW volt, ha jól emlékezem, vagy 40m hosszú, aztán mikor pedzettük az URH-t, tettünk fel 7 elemes Yagi-t is 2m-re. Hamar be kellett látnunk, hogy az URH-t nem igazán ennek a QTH-nak találták ki, így ez a műfaj jobbára csak a kísérletezés szintjén működött. Valójában csak YO felé volt nyitott a terep.

A harmadik és egyben a legkisebb helység ekkor még lomtár volt, de nem sokáig! Jött az MHSz Rádió klubok „aranykora”, így a MOM-é is. 1971-ben megérkeztek az első FT-250 típusú adó-vevők, W3DZZ antennákkal. Akkor ez volt a „csúcs”!!! HI!!!

Ismét asztaloskodás, a kis helységbe készült egy nagy méretű beépített asztal a RIG-nek. És ismét világított a hold, szereltük a DZZ-t. Már az első estén sorakoztak a DX-ek, az éterben és a LOG-ban is.

Ebben az időben nem volt nagy a taglétszám. Többen csak „átutazóban” voltak, katonák, civilek, egyetemi hallgatók. Ahányan jöttek, annyian mentek is Bátran mondhatom az igazi, aktív mag 4, 6 fő volt. Addigra Gyurka hatásos „kezelése” után, gimnáziumi barátommal, Zolival mi is RH B vizsgás amatőrök lettünk.

Aztán megint többet akartunk, ismét holdfény, ismét antenna, QUAD 14 megára ! (létra híján Zsuza yl a nyakamban állva csípdelte a hangoló hosszát) Pompásan sikerült. Fix iránya volt forgató hiányában, de távol-kelet ettől kezdve sorba állt! Sajnos csak egy évig mert jött a vihar ….

Készültek GP-k, dipolok, egyebek de a QUAD-ot semmi sem tudta felülmúlni. És lehetőség sem volt, a kultúrház vezetése tiltakozott a tetőmászkálás miatt.

Alkatrész és tapasztalatcsere miatt sokat látogattuk a szabadsághegyi gyerekotthont, ugyanis itt működött az 5KFA állomás. Innen eredt a barátság Jenővel (sk HA5FA).

(1973 ősze és 1978 nyara között nekem kimaradt egy kis idő, egyetemista voltam Sopronban, az 1KSS-en qso-ztam.)

5FV Gyurka egyéb irányú elfoglaltsága miatt Szabó Pista lett a klubtitkár. Ez idő tájt a kerületi MHSz rádióklubja, 5KKW, is beolvadt a MOM-ba. Újabb helységekkel és QTH-val bővültünk, ez a Böszörményi úton volt. Ekkor természetesen a taglétszám is változott, de nem volt stabil. A helyzet enyhülésével egyre több klubtag jutott adóengedélyhez. Így, Én 1980 tavaszán megkaptam a HA5VI hívójelet, majd kis idővel később Hegyi Miki a HA5VZ-t.

(1980-ban ismét „dezertáltam” a klubból, munkám miatt a 8-as körzetbe költöztem.

1982-től 8GR lettem. 1992 és 2005 között OE3/HA8GR hívójellel forgalmaztam.)

Ez időszakról (1980-tól) Hegyi Miki emlékei pontosabb képet tudnak adni a klubkrónikához.

Közben megindult a „migráns áradat” A CB-s rádiósok tömegesen kaptak amatőr hívójelet, elárasztották az étert a „hárombetűsök”. Ez persze nem volt tragédia sőt, sok új barát, ismerős jött.

Emlékszem az akkori közgyűlésekre (már Jenő volt a klubtitkár) esetenként 200 fő feletti taglétszámról szólt a beszámoló..

Elnézést kérek Mindenkitől, akit nem említettem meg, pedig fontos lett volna.

Sajnos a név- és arcmemóriám gyalázatos.

73! DX op: Dini HA8GR